Akárhány ismerősömet kérdezem arról, hogy vajon hová költözne szívesen, ha egyszer el kellene hagynia jelenlegi lakóhelyét, mindig ugyanarra jutok: Győr mindenkinek ott van a top hármas listáján, függetlenül attól, hogy 20 vagy 200 kilométerre laknak onnan. Van valami ebben a városban, ami egyszerűen megfogja, elvarázsolja az embereket!
Minden irányból hegyeken keresztül juthatunk ide a hűs folyók ölelte csendes, termékeny síkságra, a Kisalföldre, melynek valódi ékköve, szíve, mozgatórugója Győr. Igazi nyüzsgő, patinás, polgári hangulatú város ez, mely minden szempontból központja a régiónak. És hogy mi a titka? Csodálatos természeti környezetben fekszik és rendkívül szerencsés földrajzi elhelyezkedésű: itt van ugyanis a metszéspontja a Pozsony, Bécs, Balaton, Budapest tengelyeknek, mely nem csupán közlekedési, de jelentős gazdasági előnyökhöz is juttatja a várost. Nem véletlen tehát, hogy Győrt mindenhol a "találkozások városa"-ként emlegetik. A település története régre nyúlik vissza: Arrabona néven már a római korban város volt. Ma Győr-Moson-Sopron megye székhelye, az ország hatodik legnépesebb városa.

Legszívesebben Győr minden létező kincsét megmutatnám, a kihagyhatatlan kötelező látnivalókat, a hangulatos kapualjakat, a Duna part fényesre koptatott lépcsőit, az apró kis részleteket és helyeket, amit csak egy győri ismerhet! De mindez nem lenne elég!Gyere el inkább személyesen: Győrről ugyanis nem elég csupán mesélni, ezt a várost meg kell élni, tapasztalni!
Győr nem az az "ötperces" város; romantikus, barokk hangulatú utcáin, hangulatos belvárosában órákon keresztül andaloghat az ember, miközben számtalan látnivalóban gyönyörködhet. A Belvárosban sétálva elegáns paloták, barokk terek, különféle stílusú épületek, ékes templomok, magasba lövellő szökőkutak és bűbájos sarokerkélyek szegélyezik utunkat. A barokk belváros rekonstrukciója olyan jól sikerült, hogy azt Europa Nostra-díjjal ismerték el. Az ember tényleg úgy érzi, hogy igazi barokk díszletek között lépdel. Hagyjuk hát magunkat elvarázsolni és barangoljuk be a várost!

A Káptalan domb tetején találjuk a Bazilikát, ahol a Szent László hermát őrzik. Amikor, 1192-ben Szent Lászlót szentté avatták, sírjából kiemelték a koponyáját, melyet aztán Európa legszebb hermájában helyeztek el. De itt tekinthetjük meg a vérző könnyeket ejtő Szűz Mária-képet is.

A Széchényi térre lépve az embernek az az érzése támad, hogy valahogy visszacsöppent a barokk korba: csodaszép barokk épületegyüttesek és erkélyek mindenütt. Itt találjuk a Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a hozzá tartozó rendházzal, bencés iskolaépülettel és a Széchenyi Patikamúzeum épületével. Ezek között a falak között működik a nagy múltú, csupán napjainkban koedukálttá váló Bencés Gimnázium és Kollégium.

Igazi csemegékre is bukkanhatunk a szebbnél szebb épületek közt! Itt van például az Ott-ház, mely a 18. században épült és homlokzata alapján kétemeletes palotának tűnik. De ne hagyjuk magunkat könnyen átejteni! A második emelet csupán megtévesztés, a barokk kor pompaközpontúságának szép példája - valójában pedig csak egy megmagasított homlokzati fal, néhány vakablakkal!

"Fújdogál a szél az Öreg Duna felől, elszakadtam régen a szeretőm mellől,/Anyám, Édesanyám engedjen elmennem, mert az édes rózsám sírva keres engem." - ezt a kétsoros magyar népdalt játssza minden órában, a Győr egyik jelképévé vált Városháza tornya. Ennek a szomorú siratónak a lassú dallama ebben a városban hozzátartozik a mindennapokhoz.

De itt van még látnivalónak a Győri Nemzeti Színház, melynek homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik, vagy a Püspökvár, a Bécsi kapu tér, a Várkazamata, a Kőtár, a Xantus János Állatkert, a Frigyláda-szobor és még sokáig sorolhatnánk.

És, hogy miről szól még Győr? Itt van otthon a Győri Balett, a Kazinczy Szépbeszéd verseny, az Audi TT, a Győri Keksz (sajnos már csak volt), a "speci", Kovács Margit, a Győri Filharmonikus Zenekar és az ETO.
Győr és a víz. Ez a két fogalom elemi szinten forrt össze. Győr a folyók városa: behálózzák, átölelik a folyamok. Itt találkozik a Nagy-Duna, a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal. Bármerre induljunk, valamelyik keresztezi majd utunkat. A győriek megtanultak együtt élni a vízzel: használják, tisztelik és szeretik.

A Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál, egy kellemes hangulatú félszigeten találjuk a városi strandfürdőt, melynek első medencéit 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján építették. A városban felszínre törő gyógyvizet az alig néhány éve átadott győri gyógyfürdő és élményfürdő hasznosítja.

Elképesztő érzés egy téli éjszakán kiúszni a hóesésbe és a forró vízből megcsodálni a kivilágított belvárost. Legalább egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni! - garantáltan felejthetetlen élmény lesz! Ott találkozunk!

(forrás: kihagy6tatlan.hu)