Győri Közösség

Petőfi első, nyomtatásban is megjelent királyellenes verse. Megírására a Bécsből érkező nyugtalanító hírek késztették. 1848. március 27-én terjedt el Pesten, hogy az uralkodó az első leiratban adott vívmányokat egy másodikban visszavonni készül. Még aznap délután ötkor népgyűlést tartottak a Nemzeti Múzeum előtt, melyen Petőfi beszélt. Másnap azután a hír igaznak bizonyult: Bécsben megjelent az új királyi leirat, s március 29-én a frissen kinevezett magyar miniszterelnök, Batthyány gróf lemondott. 30-án már újabb forradalom kitörése fenyegetett Pesten. Este tízkor, amikor a leirat megérkezett Pestre, Petőfi és a márciusi ifjak fegyverkezésre szólították fel a népet. E napokban írta meg a Föltámadott a tenger című versét. A vers műfaja allegória. Az allegória hosszabb gondolatsoron, versszakon vagy egy egész versen át kifejtett metafora vagy megszemélyesítés.

A vers egy tablóképen keresztül mutatja meg a tengeri vihart. A kép lassan, fokozatosan bomlik ki. A tenger mozgása egyre erőteljesebb, egyre fenyegetőbb (föltámadott, szilaj hullámokat vet, reng és üvölt, tombol). A vihar erősödésével a hajók helyzete is egyre reménytelenebb (ijesztve, hánykódnak, sűlyednek, megtörve, tépve). A vihar a 4. versszakban éri el a tetőfokát, amikor megfordul a világ: a tenger medre lesz szárazon, és a hullámok az égig érnek. Ebben a hatalmas látomásban megjelenik a bibliai özönvíz képe is. Az özönvíz szerepe az volt, hogy megtisztítsa a földet a bűnöktől, a bűnösöktől. A vihar = forradalom itt is mindent megtisztító erőként lép fel: eltörli a föld színéről az elnyomatást, az uralkodókat (sűlyednek a pokolra).

Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 20. másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!