A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Nevében a „H” a hemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a gyilkos, de „szabadon” nem élő spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek.Az Influenzavírus A az Orthomyxoviridae vírus család egyik nemzetsége. Egyetlen faj tartozik hozzá, az influenza A vírus, amely madarakban és bizonyos emlősökben okoz influenzát. A virus tehát az orthomyxovirusok családjába tartozik, nemzetközi rövidítése SIV (swine influenza virus).

Általánosságban a vírusokról

A vírusok felépítésük és életjelenségeik miatt nem igazán tekinthetők az élővilág rendszerének tagjainak. Nem sejtes szerveződésűek, az élő és élettelen anyagra jellemző tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek. Két megjelenési formájuk ismert, egyik a gazdaszervezetbe jutott, szaporodni képes forma a vegetatív vírus, a másik gazdasejten kívüli inaktív állapotú virion. Önmagukban nem mutatnak semmiféle életjelenséget, nem szaporodnak, táplálkoznak, mozognak. Gazdasejtbe jutva azonban hamar nagy mennyiségben képesek reprodukálni magukat. Nagyságrendileg 1 és 300 nm közöttiek (fénymikroszkóppal nem, csak elektronmikroszkóppal láthatóak). Az eddigiek után nem meglepő, felépítésük rendkívül egyszerű, mindössze örökítőanyagból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak. Az egyik megkülönböztetésükre alkalmas módszer az örökítőanyag vizsgálat, mivel minden vírus egy fajta örökítőanyagot tartalmazhat, így beszélhetünk RNS illetve DNS vírusokról. Mindezek után nem tekinthetők igazi élőlényeknek, mai besorolás szerint fertőzőképes genetikai információknak tekintendők, melyek az evolúció során valamilyen hatásra sejtekből kiszakadtak és önállóságra tettek szert.A virionok, mint említettem nem képesek önmagukban a fertőzésre. Be kell jutniuk egy sejtbe, ahol egy sor folyamat vezet végül a reprodukcióhoz.

Egy kis magyarázat. Ha a vírus örökítőanyaga bejut a sejtünkbe a sejtmagban található DNS-ünket támadja meg. Minden egyes sejt a teljes genomunkat tartalmazza (kivéve a vörösvérsejteket, amik inkább tekinthetők testecskéknek), kódolva minden ránk jellemzőt. Minden egészséges emberi sejt, kivéve az ivarsejteket 46 kromoszómát tartalmaznak (2n-esek) melyek mindegyike egy kb 48-240 millió bázispárnyi hosszúságú lineáris kettős spirál. Köztük vannak a gének. A gén egy fehérjét meghatározó DNS-szakasz, de megfogalmazhatjuk, mint hasznosuló RNS-t meghatározó DNS-szakasz (hiszen a centrális dogma szerint: DNS -> mRNS -> aminosav sorrend (fehérje) -> tulajdonság). Ehhez tartozik még hozzá végül, hogy a DNS-nek és RNS-nek vannak olyan szakaszaik, melyek részt vesznek a fehérje meghatározásában (exon) és melyek nem (intron). Az intronok lehetnek a korábban említett "semmire sem használt repetitív DNS-szakaszok" avagy retrovírus-maradványok. Nagyon leegyszerűsítve  a vírusok kihasználják sejtjeinket és azokkal reprodukáltatják magukat. Így szervezetünk állítja elő a saját szervezetünket megbetegítő vírusokat. Jól ki van ez találva.

2009 Június 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát.