Győr, Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékeksora ötvöződik egymással. A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez. A közelmúltban megnyílt Győr-Pér repülőtér légi úton is elérhetővé teszi a várost. Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót. A győri és Győr környéki szakrális műemlékeink az 1000 éves magyar kereszténység emlékei. Szent István a győri püspökséget egy évezrede alapította az első egyházmegyékkel együtt. A Káptalandombon álló Bazilika és Püspökvár a nyugat-magyarországi kereszténység szimbólumai. Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész éven át vonzó programokra lelhetnek. A lendületesen fejlődő gazdasággal és kereskedelemmel rendelkező pezsgő életű település az üzleti élet szereplőinek találkozására is kiváló lehetőséget kínál. Győrt a folyóvizek mentén szövi, öleli át a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat idecsalogatja a gyógyító erejű víz, valamint a környék - a szigetközi vizivilág és a pannonhalmi dombvidék - táji, kultúrtörténeti értékei.

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található. A mohácsi csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet. A templom helyreállítása Draskovich György püspök (1635-1650) nevéhez fűződik. Ő Giovanni Battista Rava, neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchenyi György püspöksége (1659 -1681) idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek (1743-1783) köszönhetjük.

A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek. Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. Századunk elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján bazilikális elrendeződésű tetőzetet kapott és neoromán stílusú részletekkel látták el. A II. világháborúban a tetőzet megsérült, a toronysisak ledőlt. A bazilikát 1968 és 1972 között restaurálták.