Sarród falu Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, a Fertő és a Hanság között található.
Történetét a Fertő-tó és a közeli országhatár határozták meg. A vízjárta vidék kiemelkedései a kőkorszak óta lakottak voltak. A honfoglalás után a magyarok, valamint a később a vidékre betelepült besenyők alapította település szerves részét képezte az ország védelmét ellátó gyepűrendszernek. Első írásos említése 1313-ból származik. A falu közelé-ben vámszedőhely, és az akkor a faluig érő tó partján rév működött.
Birtokosai közt megtaláljuk a Nádasdy-, az Esterházy-, és a Széchenyi csa-ládot is.
A település hagyományosan mezőgazdasági jellegű. A vízrendezések után visszahúzódó tó medrét fokozatosan vették művelés alá, de olyan ősi foglalkozások, mint a halászat, gyékényfonás stb... még a XX. században sem vesztettek jelentőségükből.
1710-ben a nagy pestisjárvány lakosainak egyharmadát elpusztította. A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus alakjaival díszített barokk szobrot ma is tisztelet övezi.
Sarród település története
A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított szobrot ma is tisztelet övezi

Temploma is ezekből az időkből származik. Az 1752-ben emelt barokk épületet 1846-ban átépítették klasszicista stílusban.
Sarród település története
A 19. sz. közepétől megélénkülő gazdasági és kulturális életet a megépülő iskola és a sorra alakuló egyesületek is jelzik.
A faluban van az 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgató-ság impozáns központi épülete a Kócsagvár. Büszkesége a településnek a nyaranta megrendezett "Ferenczi József" Nemzetközi Alkotó- és Művész-tábor. Sok látogatót vonz a 2006-ban megnyílt közösségi- és tájház, vala-mint a Rozália napi búcsú.
1990. után Sarródnak saját önkormányzata lett, és Fertőújlak, valamint Nyárliget falvakkal együtt három település közigazgatását irányítja. E fal-vak is részei 2001-től a Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Kultúrtájnak.
Forrás: a település honlapja