TÖRTÉNELEM

A Római Birodalom időszakában Győr fontos város a limes mentén. Ekkori neve Arrabona volt. A népvándorlás korában megfordultak itt a hunok, majd germán törzsek telepedtek meg egy időre, őket pedig az avarok követték. Egyes kutatók szerint Győr városának neve is ebből az időből származik. A honfoglaló magyarok feltehetően kabar nemzetségeket telepítettek erre a vidékre, melyek feladata a nyugati határ védelme volt. Szent István király püspökséget alapított és székesegyházat építtetett itt, majd megyeszékhellyé tette Győrt. Koppány felett aratott győzelme után, Koppány felnégyelt testének egyik darabját az itteni vár kapujára szegeztette.

A 11-12. század folyamán jelentőségét különféle vámkedvezmények, a Duna-menti átkelő forgalom, a rendszeres vásárok tartása mind tovább növelte. A tatárjárást követően a várat megerősítették. A 13. században V. István királynak köszönhetően a város lakói különös kegyet kaptak. Az akkori cseh király, II. Ottokár seregei felett aratott győzelem elismerése képpen a lakókat kivették a földesúri fennhatóság alól. A 14. század a töretlen fejlődés időszaka. Az ezt követő évszázadokat egyrészt a hűbéres püspökkel folytatott harcok és viták jellemzik, melynek során Győr elveszítette korábbi kiváltságait, ismét mezővárossá lett. Másrészt a török hódoltság, és az ehhez kapcsolódó harcok, a vár újabb megerősítésének időszaka. Török fennhatóság alatt mindösszesen négy évig volt a város, 1594 és 1598 között. A következő évszázadok fontos eseményei mind otthagyták emlékeiket Győr városában, a Rákóczi szabadságharc ideje alatt Bottyán János és csapatai harcoltak itt, a 19. század elején a városban Napóleon is megfordult csapataival, a várnak bizonyos részeit, egyes bástyákat felrobbantottak ekkor. A szabadságharc idején is számos fontos csata színhelye.

Győr városának életében érdekes változást hozott a Bécs-Győr vasútvonal megépítése. A korábban virágzó gabonakereskedelmet, szállítást elsorvasztotta. Ekkortól megváltozott Győr gazdasági élete, iparai jellege megerősödött. Ennek jele az is, hogy 1896-ban megalakult a Magyar Vagon- és Gépgyár.

A trianoni békeszerződés következtében ismét fontos átalakuláson kényszerült átmenni a város. Egyrészt közigazgatási tekintetben, hiszen az új határok kijelölésének következtében megcsonkított megyéket újjá kellett szervezni, így alakult ki Győr-Moson-Soporon vármegye. Másrész Győr határvárossá lett. Mégis, sok határmenti város történetével ellentétesen Győr továbbra is az egyik legjelentősebb magyarországi ipari centrum tudott maradni. Ebben újabb törést a II. világháború súlyos bombatámadási hoztak. A támadások során jelentősen sérült vagongyár, a repülőtér, a szeszgyár, a gázgyár, a Cardo Bútorgyár, a MÁVAG, az OVIRT, a vasútállomás és a sínek. A 20. század második felében ennek ellenére sikerült ismét talpra állnia. Megyeközpont és egyxik legjelentősebb városunk maradt. Az ötvenes évek egyik szomorú eseménye 1956 Győr történetében is. A város a forradalom második fővárosának számított, így a az új kormány vezette megtorlás súlyosan érintette az itt élőket is.

E sok viszontagság ellenére Győr városa ma is Magyarország egyik legjelentősebb ipari-gazdasági, kereskedelmi, turisztikai és kulturális központja. Fekvésénél fogva sokan a „Találkozások városának” is nevezik, hiszen három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál fekvő város. De azok számára, akik ellátogatnak ide, belepillantnak színes kulturális életébe, belekóstolnak az itt élő emberek mindennapjaiba, összeismerkednek barátságos lakóival, bizonyára ennél többet jelent majd majd, ha azt hallja, „Győr a találkozások városa”.

LÁTNIVALÓK

Oly sok program várja az idelátogatókat, hogy érdemes több napra tervezni, ha úgy döntenek, hogy az itteni fürdőt választják üdülésük színteréül. Teljes fölsorolásra e rövid kedvcsináló keretei között nem is vállalkozhatunk, ám álljon itt egy kis ízelítő azok számára, akik kedvet éreznek fürdőzés után egy városi sétához, kulturális programokhoz.

A szakrális örökség iránt érdeklődő vendégek számos rendkívül érdekes emléket tekinthetnek meg Győrött. Megtekinthetik a híres Szent László Hermát mely a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország egyik legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból emelték ki a hermában őrzött csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el. Először a nagyváradi székesegyházban őrizték, Győrbe 1607-ben került, amikor Náprági Demeter erdélyi püspököt győri főpásztorrá nevezték ki. Ő hozta magával a városba a szent ereklyét is.

Érdemes megtekinteni a Könnyező Szűzanya Képet is, melyet Walter Lynch ír püspök 1655-ben menekített győrba. A kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

E szakrális emlékek mellett még számos érdekes tárgy, könyv és egyebek kerültek kiállításra a Győri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár tárlatain, melyeket ugyancsak megtekinthetnek a vendégek.

Az épített szakrális örökség iránt érdeklődő vendégeknek is érdemes ellátogatni a Bazilikába, a Püspökvárhoz, Győr több templomához, és a Kálváriához is.

A szakrális emlékek mellett számos érdekes múzeum és kiállítás várja egész évben az idelátogatókat, mint a Kovács Margit művészetét bemutató állandó kiállítás, a híres győri Múzeumpatika vagy a Xantus János Múzeum, ahol Győr történetéről tájékozódhatnak az ez iránt érdeklődők.

A kiállítások mellett egész évben színes és mozgalmas kulturális élet, különféle fesztiválok, rendezvények várják az idelátogató vendégeke és az itt élőket egyaránt. Elindulás előtt érdemes tájékozódni, hogy milyen rendezvényekre számíthatnak itt tartózkodásuk ideje alatt.

Akik inkább a szép természetben szeretnek gyönyörködni, azok számára is számtalan lehetőség kínálkozik Győrben és a környéken is. Ilyenek a Holt-Rába tanösvény, a Püspökerdőnek nevezett hatalmas közpark, vagy a Xantus János Állatkert.

Oldalakat lehetne teleírni mindazokkal az érdekes lehetőségekkel, melyekkel a kellemes fürdőzés után idejüket tölthetik az idelátogató vendégek. Olvasás helyett érdemes útnak indulni, és felfedezni ezt a várost és környékét!