Szinte lehetetlen az emberi testnek olyan részét mondani, melyre nincs káros hatással a dohányzás. A dohányzás legsúlyosabb káros hatása,hogy a különböző daganatok kialakulásának kockázatát növeli. Kimutatták, hogy a cigaretta égésekor kb. 40 bizonyítottan rákkeltő anyag szabadul fel. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák, szájüregi rák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest. Azonban nemcsak a légúti rákok kialakulásának veszélye nő, hanem gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is. Legszembetűnőbb a káros hatás a tüdőrák okozta halálozásnál. Adatok bizonyítják, hogy a tüdőrák miatti halálozás 90%-át, míg a többi daganatos megbetegedések miatti halálozás 30-35%-át a dohányzás következtében létrejövő káros folyamatok okozzák.

A füst káros összetevőinek következtében a dohányzás több súlyos betegség kockázati tényezője. Az idült légúti betegségek miatt bekövetkező halálozás, valamint a szív- és érrendszeri halálozás nagy százalékát is a dohányzásnak tulajdonítják A dohányzás káros hatásainak következményeként egyes becslések szerint 20 percenként hal meg valaki hazánkban. A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki. Ki ne ismerné a dohányosok jellegzetes köhögését.

Gyakrabban alakulhatnak ki légúti betegségek, tüdőgyulladás. A tüdőrák és a dohányzás kapcsolatát először statisztikai adatok bizonyították. Kiderült, hogy a tüdőrákos esetekben sokkal nagyobb a dohányosok aránya, mint a nem tüdőrákosoknál. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a tízszeresére, emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Minél fiatalabb korban kezdi el valaki a dohányzást, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának. Egyes adatok szerint Magyarországon a tüdőrák okozta halálozás 90%-ért a dohányzás a felelős.”